Magyar Sí Szövetség
Szakágak

Az alpesi szakágban 5 versenyszámban rendeznek versenyeket.

A versenyszámok bemutatása:

• férfi versenypályánál: olimpiai és világbajnoki, valamint Világ-Kupa és Kontinentális-Kupa  versenyeken 800 - 1100 méter (különleges esetekben 750 m, kontinentális kupákon 650 m)
• minden már FIS-versenyen 500-1100 m (ifiknél 500-700m)
• valamennyi női versenyen 500-800 m
• ENL (entry league -versenyek, elsőéves ifiknek) egymenetes verseny esetén 400-500m, kétmenetes versenynél 350-500m

•  a pálya  hosszá mérőszalaggal/kerékkel, avagy GPS-szel  le kell mérni, az adatot a startlistán és az eredménylistán fel kell tüntetni

•  a lesikló kapuk 4 slalomstangliból és két zászlóból állnak
• Lesiklópálya piros vagy kék zászlókkal kerül kijelölésre
• amennyiben férfiak és nők ugyanazon a pályán versenyeznek, s a nők pályájában több kapu kerül kitűzésre, ezek a pluszkapuk mindig kékek kell legyenek
• a zászlók négyszögletesek, 100 cm széles, 75 cm magas méretre szabott anyagból  készülnek. Úgy kell a kapura erősíteni, hogy a versenyzők lehetőség szerint jól lássák. Rossz látási viszonyok között piros zászló helyett lehetséges "világító" narancsszínű anyagból készült zászlót használni. Amennyiben a biztonsági háló színe kék, avagy piros, úgy az alternatív színek közül a másikat kell kapuzászlóként használni.
• a kapu szélessége minimálisan 8 m.

• általános szabályok  lesiklópályákhoz: olimpiai, világbajnoki és Világ-Kupa pályák különlegesen ellenőrzés alá esnek, ahol is a technikai adatok mellett arra is figyelni kell, hogy a pályák ne csak szelektívek, de technikailag igényesen kialakítottak legyenek.
• a lesiklópályák általános tulajdonságai: egy lesiklás  öt alapvető komponens - a technikai felkészültség, a bátorság, a sebesség, a rizikó és a fizikai állapot által meghatározott. A rajttól a célig különböző sebességgel lehessen lesiklani.
• különleges előírások a pályákkal szemben: természetes terephullámok  lehetnek a pályán. A rásiklás az élekre (terepalakulat) és laposról meredekre történő átmenet általában ugrást eredményeznek, ilyen terepalakulatok lehetőség szerint gyors egymásutánban ne kövessék egymást.. A kanyar ívének külső oldalán, amennyiben szükséges, legyen "bukótér", emellett biztonsági előkészületeket kell tenni. A pálya általában 30 m széles kell legyen, a pálya homologizálását végző inspektor dönti el, hogy a szélesség elegendő-e avagy a pályát szélesíteni kell.. A pálya vonalvezetésével és a terep adottságaival összevetve engedélyezhet szakaszokat 30 m szélesség alatt is, amennyiben a pálya előző és ezt követő szakasza ezt lehetővé teszi. Akadályok, amelyeknek a versenyző a pálya elhagyása esetén nekicsapódhat, lehetőség szerint magas biztonsági hálóval, kerítéssel, matraccal, szalmazsákkal, ha szükséges elvezető un. "vető" ponyvával takarva, védeni kell. Védő huzat nélküli "nyers" szalmabálák nem használhatók.
• közlekedés: A lesikló pálya rajtját felvonóval, szállítóeszközzel elérhetővé kell tenni

•  a kívánt nyomvonal kijelölése kapuk tűzésével történik. Nehéz ugrások és nehezen megsíelhető pályaszakaszok  megfelelő pályatűzéssel leszabályozandók. Olyan helyeken, ahol a külső kapu valamiért nem jelölhető ki, a belső kapu a "kapu"

• Minden FIS-naptárban szereplő lesikló versenyen a versenypálya a zsűri első pályanézését megelőzően tökéletesen előkészítve,  versenykész állapotban kell legyen. Kitűzött nyomvonallal, ellátva mindazon biztonsági berendezéssel, amelyet a homologizáló szakember előírt, s a verseny rendezője a technikai delegátussal (TD) együtt a csapatok megérkezése előtt ellenőrzött, s rendben talált. Az első hivatalos edzés megkezdése előtt a zsűri - a kötelezően jelen lévő TD, esetlegesen a csapatvezetők és vagy edzők részvételével megnézi a pályát (Jury-Besichtigung). Az első hivatalos edzést megelőzően a versenyzők - láthatóan viselt rajtszámmal - pályanézésen vesznek részt. A pályanézés időtartamát a zsűri határozza meg. A zsűri tagjai a versenyzők és edzők pályával és edzéssel kapcsolatos észrevételeit kötelesek meghallgatni.

• Olimpián, VB-n és VK-versenyeken a lesiklóedzés különleges előírások között is bonyolódhat. A hivatalos lesikló edzés elválaszthatatlan része a lesikló versenynek. A versenyző köteles az edzésen részt venni. Ha tartalék versenyző indulása engedélyezett, úgy annak a hivatalos edzésen kötelező a részvétel.

• A pályanézésre és a hivatalos edzésekre  előzetesen két vagy három napot jelölnek ki. A kijelölt napok számának csökkentése, de legkevesebb egy hivatalos edzés - különleges esetekben, a zsűri által eldönthető. A hivatalos edzések nem mindenáron egymást követő napokon bonyolódnak (időjárás közbeszólhat)

•  Az egész versenypálya - rajt, pálya, célbefutó - az első hivatalos edzésre, a versenynek megfelelően előkészített, versenykész állapotban kell várja a sportolókat. A pálya  lezárását minden ponton meg kell tenni.

• az edzések és a verseny teljes időtartama alatt bevetésre készen álljon

• a rendezőségnek biztosítania kell, hogy a versenyzők és az őket kiszolgáló hivatalos személyek a rajthoz való feljutás során előnyt élvezzenek, hogy az edzés program várakozás nélkül lebonyolítható legyen.

• Minden hivatalos edzésen ugyanúgy kötelesek hordani a rajtszámot a versenyzők, mint a versenyen

• A rajtbíró, avagy a zsűri által küldött hivatalos személy (funkcionárius) a startlista alapján gondoskodik arról, hogy a versenyzők a rajtszámok sorrendjében álljanak rajthoz.
• A rajtok közötti idő (startintervallum) minimum 40 másodperc.

• Az utolsó két hivatalos edzésnap közül legalább egyen időméréssel kell lebonyolítani az edzést
• Az edzésnapokon idővel mért edzésekről hivatalos eredménylistát kell kiadni, amennyiben akadályoztatás miatt ez nem lehetséges, az edzőkkel az időket a technikai értekezletet megelőzően ismertetni kell.
• minden résztvevő versenyzőnek kötelező legalább egy időméréses edzésen részt venni
• edzés közben előforduló bukás, megállás vagy előzés esetén a versenyzőnek a pálya vonalát azonnal el kell hagynia. A pályán maradni és újból indulni tilos. A fenti eseteket követően a pálya szélén figyelmesen, az edzést nem zavarva kell  a célt megközelíteni.
• Hirtelen időjárásváltozás esetén, az utolsó edzés és a verseny között, a verseny napján egy zsűritag társaságában  extra pályanézés szervezhető.
• Amennyiben lehetséges, a hivatalos edzéseket a verseny tervezett időpontjában, ugyanazon napszakban és órában ajánlott lebonyolítani

• A zsűri a z edzések és a verseny biztonságos lebonyolításához a pálya veszélyes, beláthatatlan része előtt kijelölhet un "sárga zónát". A pálya e kijelölt szakaszán egy sárga, vagy sárga/fekete zászló van elhelyezve, amelyre a pályanézés során felhívják a versenyzők figyelmét. A zóna már az első pályanézés előtt kijelölésre kerül.
• A mennyiben egy versenyző az edzés során a sárga zászlóval jelzést észlel és megállásra kényszerül, lehetőséget kell kapjon, hogy amint lehet, onnan folytathassa a lesiklást. Amennyiben a versenyző megismételt futamot kér, a zsűri mérlegeli, hogy az edzés  lebonyolításába időben beleférhet-e, és engedélyezheti a futamot megismétlését. Ebben az esetben a versenyzőt terheli a felelősség, hogy a hivatalos edzés utolsó indulójának rajtjáig  jelentkezzen a rajtbírónál. Ha ezt időben nem teszi meg, a zsűri  engedélye érvényét veszti.
• Amennyiben a versenyző a versenyen kényszerül a sárga zónában megállásra, mindenképpen megismételheti a futamát. A zsűri eldöntheti, hogy a megismételt futam az utolsó versenyző indulása előtt is (amikor a versenyző felér a rajthoz) sorra kerülhessen.
• Kötelező az azonnali megállás, amennyiben a sárga zónában a versenyző a jelzést észleli.
• "start stopp" parancsra a rajtbírónak azonnal le kell zárnia a rajthelyet, csakúgy, mint a "start stopp, sárga zászló" utasításra és rádión azonnal közölnie kell a zsűrivel, hogy a rajt lezárásra került.  Be kell mondja a z utolsóként rajtoló versenyző rajtszámát és a rajtban álló, indulásra váró versenyzőjét  egyaránt (Start stopp rendben, 23-as versenyző a pályán, 24-es a rajtban). A zsűri azon tagja, aki a "start stopp" felszólítást kiadta, felel azért, hogy a sárga zászló segítségével a pályán lévő versenyzőt megállítsák.

• a lesiklás egyfutamos verseny

• Amennyiben egy ország fölrajzi-domborzati viszonyai nem teszik lehetővé, hogy a nemzetközi versenyszabályzatban (IWO) meghatározott minimális szintkülönbségű pályát jelöljön ki, lehetséges a lesiklást két futamban megrendezni
• a szintkülönbségnek legalább 450 méternek kell lennie
• a verseny eredménye, a helyezések a két menet időeredményének összeadásából számítandók, a második futam rajtsorrendjére a vonatkozó szabályok érvényesek (első 30 fordított sorrendben, utánuk időrendi sorrendben a többi)
• a kétmenetes lesiklásra a lesiklásra vonatkozó szabályok érvényesek, a zsűrinek kell minden problémát megoldani, ami a pályával, az edzéssel és a két menettel összefügg.
• a kétmenetes lesiklás mindkét menetét ugyanazon napon kell lebonyolítani.
• egy rendező ország összesen két kétfutamos lesiklást rendezhet úgy, hogy ne kapjon külön büntetőpontot a verseny (sonderzuschlag)

• A versenyzők és az előfutók a lesiklás során kötelezően bukósisakot kell viseljenek, amely a versenyfelszereléssel szemben támasztott követelménynek meg kell feleljen.
• ez a hivatalos edzéseken és a versenyen történő indulás esetén egyaránt érvényes szabály.

• férfiaknál: olimpiai játékokon, világbajnokságokon és VK-versenyeken 180-220 méter, minden más FIS-versenyeken 140-220 méter között lehetséges
• nőknél: olimpiai játokokon, világbajnokságon, VK-versenyeken 140-200 méter, minden más FIS-versenyen 120-200 méter között lehetséges.
• ENL-versenyeken (első idényes ifikre kiírt versenyen) 80-120 méter, (fiúknál 140 méter)
• serdülő versenyeken: gserdülő I maximum 120 méter, serdülő II maximum 160 méter

• a műlesikló kapu két stangliból áll
• az egymást követő kapuk egymást váltva piros és kék színűek.
• a két kapurúd egymástól mért távolsága minimum 4, maximum 6 méter lehet, két kapu közötti minimális távolság 75 centiméter (vertikális kapukombinációknál). A két "kanyarstangli" közötti távolság minimálisan 75 centi, maximálisan 15 méter lehet.

• Világ-Kupa, férfiak: minimum 55 irányváltás (-3), maximum 75 irányváltás  (+3)  nők:    minimum 45 irányváltás (-3), maximum 65 irányváltás (+3) 
• Kontinentális Kupa versenyek, férfiak: minimum 55, maximum 75 kapu (+,- 3 csak különleges esetekben), nők: minimum 45, maximum 65 kapu (+,-3 csak különleges esetekben)
• ENL-versenyek minimum 32, maximum 50 kapu
• serdülők: serdülő I: minimum 32, maximum 40 kapu, serdülő II: minimum 38, maximum 50 kapu

• olimpián, világbajnokságon a pálya meredeksége 33-45% közötti. Lehetséges a pálya rövid szakaszán 33% alatti esés, de ebben az esetben egy igen rövid szakaszon 52% fölé mehet.
• ideális műlesikló  lejtő az előírt szintkülönbség és a lejtő esése (meredeksége) mellett az irányváltoztatások sorát adja, amelyek a versenyzőknek lehetőséget nyújtanak a kapukon technikailag tökéletesen kivitelezett kanyarokkal lesíelni
• A műlesiklás lehetővé teszi az összes kanyar gyors, befejezett kivitelezését. A pálya nem kényszeríthet akrobatikus mozgásra, amely nem része  a szokványos sítechnikának. A műlesiklás egy kompozíció, amely a terephez alkalmazkodó technikailag meghatározott alakzatokkal, egy és több kapuból álló kombinációkkal a sokoldalú sítudást hivatott felmérni. A kapuk nem csak az esésvonalba lesznek jelölve, úgy kerülnek kijelölésre (tűzésre), hogy a versenyző teljesen befejezett kanyarok után a következő kanyart keresztbe történő haladást követően teljesítheti.
• a műlesikló pálya előkészítése során törekedjünk minél keményebb, kompaktabb havat produkálni. Amennyiben a verseny alatt sűrű havazás nehezíti a rendezést, a pályafőnök feladata, hogy a gyarapodó havat a pályán lesodorja (rutscholtassa), eltávolítsa.
• a pálya szélessége megközelítőleg 40 méter legyen, hogy a verseny két futama ugyanazon a lejtőn, egymást nem zavarva, egymás mellett kitűzhető legyen.

• pályatűző: a pályatűző, mielőtt a műlesikló pályát kitűzné, megnézi (besichtigung) a pályát. A pálya az első 30 induló átlagos sítudásának megfelelően legyen kitűzve.

• Egy műlesikló pálya nyitott és zárt kapukkal, legalább egy, maximum 3 vertikálisan tűzött olyan kapukombinációval, amely 3 vagy 4 kapuból áll, illetve legalább három un "könyök"kel, azaz 2 kapuból álló kombinációval legyen kitűzve.
• serdülő I-es versenyeknél maximum 2 könyök és egy hármas kapukombináció, serdülő II-eseknél maximum 3 könyök és 2 hármas-vertikál (telegram) tűzhető. Serdülő versenyeken csak junior stanglik használhatók, amelyek átmérője 25/27 mm lehet.
•  Olyan kapuk, amelyek hirtelen erős fékezésre kényszeríthetik a versenyzőket, nem ajánlottak. Nehéz kapukombinációk előtt ajánlatos legalább egy olyan nyitott kaput kitűzni, amely lehetővé teszi a nehéz kapukombinációra történő kontrolált rácsúszást.
• Nem előnyös nehéz kapukombinációkat rögtön a futam első részében illetve a cél előtt közvetlenül tűzni. Az utolsó kapuk gyorsak legyenek, lehetőséget adva a versenyzőnek a flott célba érkezésre.
• A cél előtti utolsó kapu ne a célvonal előtt legyen, irányítsa a versenyzőt a célvonal közepe irányába. A mennyiben a pályaviszonyok engedik, lehetséges, hogy az utolsó kapu mindkét futamban ugyanaz maradjon, ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a kapuk színe a kék-piros váltakozó sorrendbe kövesse egymást (a fenti esetben a második futamban az utolsó kapu színét meg kell cserélni). A szlalomstanglik rögzítése (erős becsavarása) azonnal kövesse a pályatűzést, hogy a pályatűző folyamatosan ellenőrizhesse megtörténtét.
• a műlesikló pálya ellenőrzése: a pálya tűzés befejezését követően a zsűri ellenőrzi, hogy a pálya a versenyszabályoknak megfelelően került-e kijelölésre. Különösen figyelni kell az alábbiakra:  a stanglik biztonságosan rögzítettek-e,  a kapuk színe egyformán követi-e egymást,a stanglik helye meg van-e jelölve, a külső stanglikon jelölve van-e a kapu száma, a stanglik elég mélyen be vannak-e fúrva, amennyiben  mindkét pálya egyidőben kitűzésre került, megfelelő távolságra vannak-e egymástól, hogy ne akadályozzák illetve zavarják az első futamban versenyzőket, hogy elég tartalék stangli, megfelelő helyen biztosított-e, a rajt és a cél szabályszerűen van-e kialakítva.

• A szlalompályának, pályanézés előtt tökéletes, versenykész állapotban kell lennie. Lehetővé kell tenni, hogy a versenyzők a pályanézés során ne legyenek a pályán dolgozók/segítők által akadályoztatva. A pályanézés módját a zsűri határozza meg.. Pályanézés alkalmával a versenyzők a rajtszámot láthatóan hordják. Az előkészített pályát, az egyes kapukat nem síelhetik meg. Nem engedélyezett, hogy a versenyzők sí nélkül, gyalog nézzenek pályát.
• a versenypálya közelében ajánlatos egy melegítésre alkalmas besíelő pályát biztosítani (einfahrstrecke)

• rajtolás egymásutánja: Műlesiklásban a rajtolás szabálytalan időközökben váltja egymást. Az időmérés és pontszámítás vezetője ad jelt a rajtbírónak, hogy mikor indíthatja a következő versenyzőt. A pályán lévő versenyzőnek nem kell a célvonalon áthaladnia ahhoz, hogy a következő versenyző elindulhasson

• az első futamban rajtszám szerint indulnak a versenyzők
• A második futamban az első futam első 15 versenyzője fordított sorrendben indul, utánuk a többi az első futam időeredményeinek sorrendjében (helyezés szerint). Amennyiben a pálya állapota, a kiváló hóviszonyok megengedik, a zsűri eldöntheti, hogy az első 30 versenyző forduljon.

• amint a rajtbíró megkapja az engedélyt a következő versenyző indításához, "Figyelem!" felhívással jelzi, hogy a versenyző előkészülhet, majd "Mehet!" paranccsal utoljára indítja a versenyzőt. Ezt követően a versenyzőnek 10 másodpercen belül rajtolnia kell.
• A versenyzőnek, a rajtbíró jelzésekor egy perc áll rendelkezésére, hogy a rajtba álljon, és felkészüljön az indulásra. Ezt az időintervallumot a rajtbíró - amennyiben olyan külső körülményt tapasztal,. amely indokol egy hosszabb várakozást, meghosszabbíthatja. Amennyiben rendkívüli körülmény akadályozta a versenyzőt, hogy a rajtszámának megfelelő helyen induljon, a rajtbíró engedélyezheti, hogy a rajtsorrend megváltozzon - ez az ő hatásköre.

• minden versenyzőnek a megfelelő/vonatkozó szabályok szerint kell rajtolnia, egyébként szankcionálva lesz.

• két futam: minden műlesikló verseny két futamban kerül megrendezésre, a futamok külön tűzött pályákon zajlanak. Az egymást követő két futam sorrendjét a zsűri határozza meg. A mezőny két részre osztása, és a versenyzők egyidejű mindkét pályán történő pályára küldése nem lehetséges. A verseny mindkét futamát ugyanaz nap kell lebonyolítani.
• A második futamban résztvevők számának csökkentése: A zsűri megteheti, hogy a második futamban a csak a résztvevők 50%-át engedi rajtolni abban az esetben, ha  a verseny kiírásában ez benne van, illetve versenyt megelőző technikai értekezleten, a sorsolást megelőzően bejelenti és közzé teszi.

• olimpiai bajnokságon, világbajnokságon, VK-n és EK-n a rendezőségnek a technikai elvárások körében biztosítania kell, hogy videofelvétel segítségével a teljes verseny visszanézhető legyen. Egyéb FIS-versenyeken ugyanez ajánlott megoldás 

• Szintkülönbség: férfiak: 250-450 méter, nők: 250-400 méter. Olimpiai és világbajnokságokon, VK-versenyeken a minimális szintkülönbség férfiaknál és nőknél egyaránt 300 méter.  ENL versenyeken 200-250 méter, serdülő I-es versenyeken maximum 250 méter, serdülő II-ben - két futamos verseny esetén maximálisan 250 méter, egy futamban maximálisan 300 méter.

• Az óriásműlesikló kapuk négy szlalomstangliból és két zászlóból állnak.
• Váltakozva kék és piros zászlókkal jelölt kapuk követik egymást, a zászló 75 cm széles, 50 cm magas. A zászlókat úgy kell a stanglikon rögzíteni, hogy alsó élük a hótól cca. 1 méteres távolságra legyen és úgy legyenek felerősítve, hogy letéphetők legyenek.
• a kapu két zászlójának távolsága minimum 4-, maximum 8 méter lehet. A "kanyarodó" stanglik (drehstange) közötti legkisebb távolság minimum 10 méter
• pályatűzés: FIS (OB. VB. VK) versenyeken a szintkülönbség méterszámának 11-15%-a között. ENL és serdülő versenyeken a szintkülönbség méterszámának 13-13%-a.

• az óriáspálya általános jellemzői:  a terep lehetőséghez képes "dombos", változó esésű legyen, szélessége 40 méter. A homologizáló inspektor dönti el, hogy a pálya szélessége megfelelő e, vagy egyes helyeken szélesítésre szorul. A pálya vonalvezetését figyelembe véve engedélyezheti, hogy egyes rövidebb szakaszokon a szélesség 40 méter alatt maradhasson.
• a pálya előkészítése megfelel egy lesiklópályáénak., azok a pályaszakaszok, amelyeken a versenyzők irányváltoztatásokat végeznek, úgy legyen előkészítve, ahogy egy műlesikló pálya (kemény, kompakt hóviszonyok),

• A pálya felállításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: Az első futam lehetőség szerint előző nap legyen kitűzve, a második futamot újra kell tűzni
• Az az elv, hogy a pálya tűzéskor a terepadottságokat maximálisan vegyük figyelembe illetve használjuk ki, még inkább figyelembe veendő, mint a műlesiklásnál, mert kapukombinációk megoldása kevéssé hatásos, egyrészt az előírt kapuk közötti távolság, másrészt az óriáskapuk saját szélessége miatt. Ezért ajánlatos a terep alakulatokat minél előnyösebben kihasználni, és "ügyesen" egyes kapukat bekapcsolni. Kapuformációk behatárolt számban érdektelen lapos pályaszakaszokon ajánlottak.
• az óriáspálya hosszabb, közepes és rövidebb ívek értelmes váltásaiból álljon. Lehetővé kell tegye a versenyzőnek, hogy belátása szerint választhassa meg a legkedvezőbb nyomvonalat.  Ajánlatos a pálya szélességét minél jobban kihasználni. Serdülőknek és gyermekeknek pályát tűző szakembereknek különösen oda kell figyelniük résztvevők testi fejlettségére, ennek tudatában kell kijelöljék a pályát.

• Az első futamban a versenyzők a rajtszámuk sorrendjében startolnak
• a második futam rajtsorrendje hasonlóan a műlesikláséhoz, az első 15 (30) fordított sorrendben rajtol, utána a többi, időeredménye (helyezése) alapján.

• Óriásműlesikló verseny mindig két menetes. A második futam ugyanazon pályán, de áttűzve lebonyolítható. Lehetőség szerint mindkét futamot ugyanazon a napon kell lebonyolítani.
• a gyermekek/serdülők óriásműlesikló versenye egyfutamos. Serdülő II-ben lehetséges kétmenetes óriásműlesikló versenyt lebonyolítani
• Minden versenyző köteles a szabályokban meghatározott formájú és minőségű bukósisakot viselni.

• Akár a műlesiklásnál, világversenyeken a rendezőnek biztosítania kell, FIS-versenyeken ajánlott a video kontroll, hogy a verseny egésze visszajátszható legyen