A sífutók 10+10 kilométeres skiatlon számával a Magyar Csapat számára is elkezdődött az olimpia – Teseróban férfi versenyzőink, Büki Ádám és Kónya Ádám mérették meg magukat.

A Fiemme-völgyben verőfényes napsütés fogadta a sífutókat. S ha ez még nem lett volna elég, akkor ott volt még többezer ember, akik szíve együtt dobbant az olimpikonokkal, és lelkesedésüknek kiabálással, dobolással, kolompolással adtak hangot.

Nem számított, hogy első vagy utolsó az ember, mindenkit ugyanazzal a lelkesedéssel biztattak, s köztük magyar hangokat is lehetett hallani, hiszen Kónya Ádám és Büki Ádám révén nekünk is volt miért, volt kiért szurkolni.

A magyar versenyzők közül Kónya Ádám második legjobb ötkarikás eredményét elérve a 63. helyen végzett.

„A helyszín gyönyörű, a pálya szépen futható, de fizikailag nagyon megterhelő, mert a stadionon kívül nemigen van rajta vízszintes rész – mondta Kónya Ádám. – A saját szereplésemet összességében jónak értékelem, bár a táv első felét egy kicsit megszenvedtem, mivel a klasszikus léc nem volt tökéletes, és ilyenkor, ha nem százalékos a rálépés, akkor a karra megy a terhelés nagy része. A skating talán egy kicsit jobban ment, mint a klasszikus, és bár szakmailag nem ez volt a legjobb napom, a helyszín csodálatos, eljött a családom, és sok volt a magyar szurkoló, úgyhogy hangulat szempontjából ez volt az eddigi legjobb olimpiai élményem.”

A sífutók versenyét a helyszínen tekintette meg Sulyok Tamás köztársasági elnök úr, aki a verseny végén maga is kipróbálhatta a vaksz-mesterek tudományát, majd pedig együtt ebédelt a négytagú magyar sífutó-különítménnyel és edzőkkel.

Itt a 68. helyen végző Büki Ádámot is kifaggatta a mai szereplésével kapcsolatban, aki nyilván elmondta, hogy mivel a biatlonból érkezik, neki alapvetően nem ez a legjobb versenyszáma. A skating fekszik neki jobban, de itt az előtt volt még tíz kilométernyi klasszikus stílusú futás.

„Több olyan versenyzőt is utolértem az utolsó helyről, akik nálam stabilan jobbak, olyanok is voltak közöttünk, akiket eddig még egyszer sem tudtam megelőzni, és ez nagyon jó érzés – mondta Büki. – Egy kicsit szerencsénk is volt, hiszen tegnap a női versenyen rosszabb kondíciók között kellett versenyezni. Az élmezőny tempója nagyon erős volt, a lányoknál tegnap tíz perc volt a körhátrány, itt hétnél már kiintettek. De nem vagyok csalódott, mert magamhoz képest a maximumot hoztam, és ennél nem tehettem többet.”

Szöveg, kép: MOB-Média